Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a CSOK Plusz részletszabályairól volt szó, valamint arról a vélekedésről, hogy a jelenlegi 50 milliós támogatási összeg valóban kevesebbet ér-e, mint az eredeti CSOK 10+10 milliója 2016-ban. Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével beszéltünk arról is, hogy milyen élethelyzetekben érhet kevesebbet a 2024-es összeg. A második blokkban a költségvetés volt a téma azon belül is az elmaradó áfabevételek, amelyek azt jelzik, hogy a fogyasztás nem úgy alakul, ahogy azt a kormány remélte. Erről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük.
A Robert Fico vezette Smer természetes szövetségeseivel alakíthat kormányt, a hárompárti koalíciónak stabil parlamenti többsége lesz. A politikai stabilitásra szükség is van az elmúlt évek kaotikus viszonyai után: az előző kormánynak a folyamatos politikai harcok miatt esélye sem volt átfogó gazdaságszerkezeti beavatkozásokra, noha Szlovákiának közismerten erre volt szüksége. Fico kormányának két komoly nehézséggel kell szembenéznie: az egyik a költségvetés nagyra duzzadt hiánya, a másik a reálgazdaság gyengélkedése. A költségvetési hiány problémáját – a beígért költekezés ellenére – vélhetően pragmatikusan kezeli majd a kormány, a szükséges mély reformok megvalósítása ugyanakkor kérdéses, mélyreható és népszerűtlen gazdaságpolitikai lépésektől ugyanis a Fico vezette Smer korábbi, 12 éves kormányzása idején végig ódzkodott, és az is kérdés, hogy erős választási ígéretei mennyire kötik meg a kezét.
A kormányzati szektor kedd reggel megjelent első negyedéves adatai is alátámasztják, amire már hónapok óta figyelmeztettünk cikkeinkben a költségvetés pénzforgalmi adatai alapján: nagyon rossz állapotban van idén a büdzsé. Az első három hónapban a GDP arányában 9,8% volt a hiány. A kumulált folyamatok is kellemetlen trendről tanúskodnak.
Annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést. Vagyis a következő két hétben kiderül, hogy a kormány hogyan kezeli az egyre csak tornyosuló kihívásokat. Az első fontos "könnyítő" lépést már megtette: pár hete megemelte a jövő évre vállalt hiánycélt.
Az MNB hétfő reggel közölt, pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás finanszírozási hiánya 2022-ben 6,1% volt a GDP arányában, a jegybank ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni azt is az adatközlés során, hogy az Eximbank egyenlege nélkül -6,3% lett az egyenleg. Az utolsó három hónapban a kormány megint elképesztő mértékben megnyomta a pénzszóró gombot (igaz, ennek technikai okai is voltak): a GDP arányában 13,4%-os hiányt termelt az államháztartás.
Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
A GDP arányában 6,8% volt a költségvetés hiánya 2021-ben, ami lényegesen jobb, mint a 7,5%-ra módosított hiánycél. Közben az államadósság 76,8%-ra csökkent, ami szintén sokkal jobb, mint a tavaly év végi pénzügyminisztériumi előrejelzésben szereplő 79,9%-os érték. Mindkét mutató a sokkal magasabb GDP-növekedéssel függ össze. Ami talán még ennél is érdekesebb: a tavalyi negyedéves adatok esetében találunk furcsa felülvizsgálatokat.
Hatalmas költségvetési többletbevétel gazdagította az államot 2021-ben a vártnál jobb gazdasági teljesítménynek köszönhetően, azonban még így is méretes deficit jött össze. Ez pedig a kiadások elszállásával függ össze. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy melyek azok a kiadás sorok, ahol lényegében nem számított a pénz.
Rendkívüli év volt a 2021-es: az állam több mint 5000 milliárd forinttal nyújtózkodott túl a bevételein, amelyek valósággal felrobbantak az eredeti tervekhez képest, hiszen soha nem látott növekedést produkált a gazdaság tavaly. A kormány azonban könnyedén elköltötte az év közben keletkező plusz összegeket, sőt. Cikkünk első részében azt mutatjuk be, hogy mégis honnan volt ennyi pénz az államkasszában.
Friss jelentést küldött a napokban a kormány Brüsszelnek a 2021-es költségvetés aktuális állapotáról. Ebből a dokumentumból pedig kiolvasható, hogy a kormány milyen új deficitcéllal számol az idei évre és ez hogyan változott fél év leforgása alatt.
Az Amerikai Egyesült Államok a költségvetés és az államadósság körüli politikai harccal "AAA" adósbesorolásának elvesztését kockáztatja - figyelmeztet a Fitch. A hitelminősítő szerint kezdeni kell valamit az egyre jobban elszálló költségvetési hiánnyal és a növekvő államadóssággal, illetve azzal a lehetetlen rendszerrel, ahogy az államadósság-szabályt kezelik az amerikai döntéshozók, máskülönben indokolatlanná válhat az USA legmagasabb lehetséges szuverén adósbesorolásának fenntartása. Legutóbb pánikot okozott a piacokon, amikor 2011 augusztusában az S&P hitelminősítő váratlanul elvette az Egyesült Államoktól a tripla-A besorolást, a Fitch részéről egy ilyen lépésnek valószínűleg hasonlóan súlyos következményei lennének.
A görög pénzügyminiszter egy brüsszeli gazdasági konferencián arra sürgette Németországot és vele együtt az egész Európai Uniót, hogy használja ki az alacsony kamatszintekből fakadó előnyöket, és a költségvetés lazításával fordítson többet például az infrastruktúra modernizálására - írja a Bloomberg.
Az Európai Bizottság 2017-ig adott haladékot Franciaországnak, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott 3 százalékos limit alá vigye költségvetési hiányát, miután világossá vált, Párizs a már így is kitolt 2015-ös határidőből is kicsúszott - írja a Reuters. A franciáknak ugyanakkor idén is tenniük kell azért, hogy elkerüljék a büntetést: a Bizottság három hónapot adott, hogy az idei hiánycélhoz igazítsák a büdzsét.
A parlamenti frakciók gazdasági képviselőivel találkozott kedden a Parlamentben Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy a tervezettnél jobb lehet az idei költségvetési hiány, az államadósság biztosan csökkenni fog, ezt még befolyásolhatja a forint árfolyama.
Az Országgyűlés kedden véglegesítette a költségvetési bizottság azon korábbi javaslatait, amelyeknek eredményeként az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal növekedhet. A kormány várakozása szerint a 2,9 százalékos hiánycél a változtatásokkal nem kerül veszélybe.
Az Európai Bizottság német tagjának Párizs rövid pórázon tartását szorgalmazó, párhuzamosan több európai lapban megjelent cikke kiütötte a biztosítékot Franciaországban és az európai szocialistáknál. A digitális politikát felügyelő Günther Oettinger beszólásában sokan Berlin "kezét" vélik felfedezni.
A TSMC Donald Trumppal együtt tette közhírré a döntést.
Senki sem sérült meg a váratlan balesetben.
11 százalékkal érkezett kevesebb menedékkérelem tavaly a megelőző évhez képest.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
